A szokásoknak megfelelő nagy készülődés előzte meg a 2008-as Gólyaavatót iskolánkban. A kezdés előtti egy órában már minden szervező lázban égett, csak fél mondatok erejéig álltak meg, majd siettek tovább a dolgukra.

A látszólagos kapkodás ellenére azonban színvonalasra sikerült az avató. Hat órakor a két műsorvezető lány a teli csarnokba szólította a három kilencedikes osztályt, majd egy közös Tekós-indulóval kezdetét vette a műsor.

A főszecskák vezetésével előbb a diákok tették le az esküt, majd a négy új tanár is fogadalmat tett.

Az osztálytáncok között mindenütt voltak ötletes megoldások, nehéz lett volna eldönteni, kié a legjobb. Talán a lelkesedés billentette egy kicsit a mezgések felé a képzeletbeli mérleg nyelvét – ha létezik egyáltalán háromágú mérleg.

A táncok után ismét az új tanároké volt a főszerep, akik énekléssel kedveskedtek a közönségnek és leendő diákjaiknak. Ezt követték az osztályok tényleges feladatai.

Már megszokhattuk, hogy ha Grizák tanár úr szervezi a Gólyaavatót, akkor nincsenek régóta ismert, unott feladatok. A lelkes oktató és aktuális csapata mindig kitalálnak valami újat, így meglepetésekben ezúttal sem volt hiány.

Az első feladat egy szabályos háromszög kirakása volt kötélből, bekötött szemmel. A matekos tanárok bizony csóválták a fejüket az alkotások láttán, de még ők sem vonhatták kétségbe a mezgések újabb részsikerét.

A „haragszom a töködre” című feladatban egy szétdarabolt tököt kellett újra összerakniuk a gólyáknak. Ebben a versenyszámban az ókori harcosoknak és istennőknek öltözött közgések diadalmaskodtak, a másik két osztály messze járt a 3D-s puzzle kirakásától. Gurály tanár úr szavaival élve: „Ez tök jó feladat volt!”

A harmadik próbatétel rendkívül látványosra sikeredett. A résztvevőknek egymás után kellett összeilleszteniük különböző testrészeiket, amiből végül mindhárom osztálynál bizarr kompozíciók alakultak ki. Az amúgy is nehezen pontozható feladatot végül a zsűri – szabálytalanságra hivatkozva – minden osztálynál egyformán értékelte: nulla pont. Az elsősök kicsit csalódottak voltak, de a közönség kétség kívül jól szórakozott.

Ezt követően az osztályfőnököket is bevonták a „buliba”. A diákokkal való kommunikáció fejlesztésére activity feladványokat kellett megfejteniük. Szó, mi szó, lesz még mit gyakorolni.

Hogy az új tanárokról se feledkezzünk meg: ismét színre léptek, divatbemutatóval kápráztattak el mindenkit.

Az utolsó feladat igazi őszies jellegű volt: lábbal kellett gesztenyét szedni egy nagy vödörbe. Ám hiába diadalmaskodott – végre egyszer – az informatikus osztály, a csattanó ezután jött: a versenyszámot az nyeri, aki leghamarabb megtalálja a rajzszöggel megjelölt gesztenyét. Ez ismét a mezgések sikerét hozta, akik ezzel az összetett versenyben való győzelmüket is bebiztosították, kiérdemelve ezzel a tortát.

Második helyen a közgések zártak, az infósoknak be kellett érniük a dobogó legalsó fokával.

A megpróbáltatásokat hagyományosan buli követte, ahol immár teljes rangú Tekósként mulathattak az elsősök az idősebbekkel…