"Az elmúlt években elért remek eredményeket tartani szeretnénk!"
Dávid Géza 2011.04.22. 06:48
Exkluzív interjú Téglás Lászlóval, a Tekó új igazgatójával
Téglás László (szül.: 1972. március 25.) a kecskeméti Katona József Gimnázium elvégzése után a JATE-TTK szakán szerezte meg első, fizika-kémia szakos tanári diplomáját 1995-ben. 1998-ban ökotechnikus és környezetvédő oklevelet szerzet, majd 1999-ben a Tekóban oktatási informatikusi szakképesítést végzett. 2005-ben a BME-GTK közoktatás-vezető szakán végzett, illetve letette a pedagógusi szakvizsgát.
1995. augusztus elsejétől tanít a Tekóban, de óraadóként megfordult a Bibóban, a keceli Kun László Gimnáziumban és a Sziládyban is. 2005 óta az általános igazgatóhelyettes posztot töltötte be a Rákócziban. Igazgatói megbízatása 2011. augusztus elsején veszi kezdetét.
Munkája elismeréseként megkapta a Rákóczi Díj III. fokozatát és a Kiskunhalas Város Közoktatásáért Díjat. Diákjai rendszeres résztvevői a tanulmányi versenyeknek, ahol gyakran érnek el előkelő helyezést. A lelkiismeretes felkészítésért többször jutalmazták.
Nős, két gyermek édesapja.
Először is engedje meg, hogy gratuláljak a kinevezéshez! Ha jól tudom, Ön a Tekó történetének legfiatalabb igazgatója. Mit érzett, amikor hivatalossá vált a döntés?
Örültem, de az öröm oka elsősorban az volt, hogy az igazgató-választási procedúra részeként megtartott nevelőtestületi szavazáson széles támogatottságot kaptam kollégáimtól, ami tulajdonképpen igazolta számomra azt a munkát, amit az előző években az iskola érdekében tettem. Tehát az örömöm elsődleges oka ez volt, aztán talán ennek is lett következménye a képviselő-testület egyhangú döntése.
Anda Péter visszalépése után a kinevezése már biztos volt, de nem lehetett tudni, hogy mennyi időre szól majd. Volt Önben szorongás emiatt?
Igazából nem. Klein Imre igazgató úr decemberben kezdeményezett egy megbeszélést, hogy melyikünk miként áll az igazgató-választáshoz. Kiderült, hogy mindketten szándékozunk indulni. Megállapodtunk abban, hogy közülünk visszalép az, aki nem kap meggyőző támogatást a nevelőtestülettől. E forgatókönyv alapján zajlottak az események itt az iskolában.
Meglepte, hogy mindössze ketten pályáztak? Városi szinten több névről is pletykáltak.
Tizenvalahány pályázót is rebesgettek. Viszont a pályázatot csak decemberben írta ki a képviselő-testület. Már ezt megelőzően voltak olyan hírek, miszerint beadtak már néhány jelentkezést. Ugyanakkor még ki sem volt írva a pályázat, tehát teljesen légből kapott volt a híresztelés. Voltak bedobott nevek is, de én valójában egyáltalán nem foglalkoztam azzal, hogy hányan leszünk majd.
Az életrajzából kiderül, hogy nagyon tudatosan építette pályáját, életét. Készült, vágyott egy ilyen komoly kihívásra?
Komoly kihívásra igen, bár sosem nevesítettem. Azért lettem tanár, mert az is akartam lenni. Egyetemista koromban az informatika és az alkalmazott kémia területén is voltak lehetőségeim, de sosem volt kérdés számomra, hogy a már akkor is sokkal nagyobb fizetéssel kecsegtető munkák helyett tanár leszek, mint azt már középiskolás koromban eldöntöttem. Tanárként kezdtem el dolgozni, majd egyre előrébb lépegetve egyszer csak itt találtam magam, ennek a lehetőségnek a kapujában. Nem sokat hezitáltam rajta, mert úgy érzem, hogy logikus folytatása lehet az eddigi pedagógusi pályámnak.
A pályázatában számos terv, cél szerepelt a napenergia felhasználásától kezdve az ebédlő átalakításáig, felújításáig. Melyek azok, amikhez hozzá lehet látni, illetve melyekért kell majd még komoly harcokat vívni?
Nem könnyű kérdés. Egy ilyen pályázat főként azt hivatott bemutatni, hogy milyen a gondolkodásvilága a pályázónak. A mai világban sajnos szinte minden a pénzről szól, az iskola pedig egy önkormányzati fenntartású intézmény, ezért minden elképzelésünkhöz a fenntartó támogatása, anyagi kötelezettségvállalása szükséges.
A jelenlegi gazdasági helyzetben a pályázatban szereplő, előbb említett dolgok realitása nehezen ítélhető meg. Bár éppen itt van asztalomon egy olyan pályázati kiírás, mely a megújuló energia felhasználásról szól. Ennek például mindenképp utánajárok, hiszen illik ahhoz, amit a pályázati céljaim közt megfogalmaztam. Tehát nem volt komolytalan, amikor ezeket leírtam, de a megvalósítás nem csak rajtam múlik.
Az ebédlő hasonló kategória, sőt jelen pillanatban még bonyolultabb problémának tűnik.
Sok éven keresztül volt osztályfőnök. Nem hiányzik ez?
Egészen pontosan két osztályt vittem végig. Akkor lettem igazgatóhelyettes, amikor a harmadik osztályom tizenegyedik osztályba lépett, az ő utolsó két évüket már átadtam. Az osztályfőnöki munka nagyon komoly kihívás, teljes odafigyelést igényel. Mivel nehéznek tűnt mindkét pozícióban egyformán jól megállni a helyem, ezért döntöttem úgy, hogy a helyettesi munkámra koncentrálok. Utólag is jó, logikus döntésnek gondolom ezt.
A százéves évfordulót már az Ön vezetésével ünnepli az iskola, de kevésbé örömteli dolgokkal is szembe kell majd néznie, mint például a Tekó és a Bibó átadásáról szóló pletykák.
A fenntartó önkormányzat meghozott már olyan döntéseket, amelyekben egyértelműen nem fogalmazott meg ilyen szándékokat. Így minden ilyen jellegű találgatást tényleg csak pletykának kell minősítenem.
Tervezi-e új szakirány bevezetését, vagy a felnőttképzési kínálat bővítését?
Igen, főleg a felnőttképzés tekintetében gondolom azt, hogy lehetne és tudnánk is mit tenni. A nappali képzésben nem egyszerű a dolog, hiszen egy regionális szerv felügyeli a szakközépiskolák munkáját. Tehát hiába van esetleg nekünk egy jó ötletünk, ha ők azt mondják nem, akkor nem. Egyeztetés kérdése minden, illetve az RFKB irányelveinek követése. Ők adják meg a különböző szakmák létszámkereteit, majd az iskoláknak kell ezeket elosztani. Ebben a pillanatban a mi profilunkba is illeszkedő, érettségi utáni szakképzési lehetőség egyedül a CAD-CAM informatikus. Nagyon sok kompromisszumot kell kötni tehát ezen a vonalon.
A felnőttképzésben nagyobb a mozgástér, de itt pedig a fizetőképes kereslet a fő kérdés. Ugyanakkor egyértelművé válik, hogy az új felsőoktatási törvény szigorítani fogja a főiskolákra, egyetemekre való bejutást. Valószínűleg emelt szintű érettségihez köti majd ezt, tehát én mindenképp gondolkodnék olyanról, hogy az emelt szintre való felkészüléssel egybekötve alkotnánk meg olyan kínálatot, amelyben hitelesek is tudunk lenni. Ez a legtöbb közismereti tantárgy tekintetében lehetőséget teremtene.
Közel 3 éve rendelkezik az iskola a felnőttképzési tagozattal. Számos képzési elképzelést akkreditáltattunk, sőt vannak olyanok is, amelyekkel már szerveződtek tanfolyami csoportok. Ilyenek például a CISCO Hálózati Akadémia képzési rendszerében szervezett tanfolyamaink, ahonnét számítógépes hálózati szakemberek kerülhetnek ki a munkaerőpiacra. Szintén az informatikai kínálatunk részét képezik az ECDL megszerzését célzó tanfolyamaink. Mindkét képzés esetében vizsgaközponti státuszt értünk el.
E tanévtől létezik egy nemzetközi közgazdasági végzettséget kínáló tanfolyami lehetőségünk is az EBC*L. Itt is megszereztünk a vizsgaközpont rangot.
Az iskola személyi és infrastrukturális háttere adott ezekhez?
Maximálisan. Ötletek is vannak, de meg kell nézni, hogy például mekkora az a minimális képzési díj, aminél már gazdaságos a megvalósítás. De mindenképpen az a tervem, hogy színesítsük a kínálatot, és ami még fontos, hogy nagyobb reklámot kellene csinálnunk, hiszen sokan a már meglévő képzésekről sem tudnak. Erre is ki kell dolgozni a megfelelő módszereket. Csodát nem szabad várni ettől sem, de megnőnek a lehetőségek; nem csak Kiskunhalas határáig kell gondolkodnunk.
Ha jó színvonalú képzést tudunk biztosítani, akkor véleményem szerint a felsőoktatási törvény szigorításával egyre inkább lesz létjogosultsági az érettségi utáni, két éves képzéseinknek.
Mindkettejük pályázatában szerepelt az ésszerű gazdálkodás, a kiadások újragondolása. Mely területeket érintheti ez, mik lesznek a szemmel is látható változások?
Minden évben elkészítjük az iskola költségvetését, amit átadunk a fenntartónak. Ebben az a minimum szerepel, ami ahhoz szükséges, hogy működni tudjunk. Úgy gondolom, hogy az iskola eddig sem folytatott pazarló gazdálkodást, működésének minden területét a takarékosság jellemzi.
Számunkra az oktatás színvonala a meghatározó szempont. Például, ha jó matekot akarunk, akkor csoportbontást kell alkalmaznunk, ha mindhárom osztály tanulna gépírást, megszervezzük, ha van igény a két idegen nyelv tanulására módot biztosítunk rá.
Napi szinten az energiarezsi kérdés kulcsfontosságú, nem véletlenül írtam róla a pályázatomban. A már említett pályázati lehetőségekből, egy kedvező, megvalósulású fűtéskorszerűsítési project is hosszú éveken át tartó megtérülést jelenthet. Ha nem tudunk ehhez pályázati forrást nyerni, akkor kisebb volumenű korszerűsítéseken kell elgondolkodnunk.
Konkrét példa: az iskolának elavult, pazarló a fűtésrendszere. Van olyan, hogy reggel az egyik teremben még kabátnak ülnek, míg egy másikban már szellőztetnek a meleg miatt. Ezeken lehet javítani, néhány tízezer forintos technikai megoldásokkal is.
Sok papír és tinta megy el nyomtatásra. Ezek költsége persze éves szinten elenyészőnek tűnhet az iskola egészének költségvetéséhez képest, de inkább szemléletváltással ki lehetne jobban is használni az erőforrásainkat, hiszen szinte minden teremben aktív tábla van. Számos órai feladatlap nem igényel sokszorosítást, elég, ha a diák monitoron, aktív táblán látja. Az így változó módszerek megtakarítást eredményeznének.
A fiú kollégisták a hírek szerint átkerülnek majd a Bernáth Kollégiumba. Mi lesz a Tekós kolesz sorsa?
Ezt még nem mondhatjuk egyértelmű ténynek. Van egy fenntartói szándék ez irányban, készült egy előterjesztés ezzel kapcsolatban.
Húsz éve a kollégium még száz fölötti férőhelyes volt, a kilencvenes évek közepén körülbelül 40-50 kollégista volt, míg idén a Tekósok száma már kevesebb, mint húsz. A férőhelylétszámot már felére minősítettük, de míg így is alig 40%-os a kihasználtság.
Az üres hálókból az első szinten tantermek kerültek kialakításra, tehát ahogy csökken a kollégium „területe”, úgy terjeszkedik az épületben az iskola. Az épület kihasználtsága most tehát még jobb, mint amikor „csak” kollégium funkciót töltött be. Ha a CAD-CAM-képzés beindul, újabb tantermek kialakítását tervezzük.
Az olyan hagyományos események, versenyek, mint a MA-TEKO-LÓ vagy a Rákóczi Kupa továbbra is figyelmet kapnak?
Igen, ez egyértelmű. Sőt, már bővült is a kör, az internetes idegen nyelvi versennyel, a KÖZGAZD-ÁSZOK, illetve a TEKÓ-DOLÓ versenyekkel. Utóbbi az általános iskolásoknak szól.
A Rákóczi Kupán sem tervezünk változtatni. A mostani színvonal sok ember munkájának gyümölcse és továbbra is minden kollégám törekedni fog arra, hogy ez az országosan is egyedülálló rendezvény méltó legyen a hagyományainkhoz, a Rákóczihoz. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a Kupa számunkra másért is óriási lehetőség, hiszen a város sportszerető része három napon keresztül a helyszínen szurkol és rólunk beszél, így tehát fontos reklámerővel bír.
Ha mondjuk egy év múlva újra készítenénk az interjút, milyen sikerekről szeretne majd beszámolni? Mik a rövidtávú tervei?
Az iskola mégiscsak arról szól, hogy a tanulmányi eredmények, továbbtanulási mutatók a legjobbak legyenek. Így az elmúlt években elért remek eredményeket tartani szeretnénk! Sajnos egyre több helyen indul hat-, nyolcosztályos középiskolai kérdés, ami jelentősen befolyásolja a mi helyzetünket is.
Jó lenne, ha a tanulmányi versenyek - ahol megyei- és országos szinten is az élbolyban vagyunk - valamint a sporteredmények is az elmúlt évekéhez hasonló színvonalat tükröznék.
Mindezeket már komoly sikernek értékelném!
|