Egyszer volt
Ági 2010.02.09. 07:36
Szubjektíven a Rákóczi Kupáról
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Rákóczi Kupa. 2010. február első hétvégéjén került megrendezésre, ahogy ez rendszeresen lenni szokott. Szám szerint a 37. alkalomból gyűlt össze Kiskunhalas apraja nagyja. Voltak ott focidrukkerek, apukák, anyukák, nagymamák, nagypapák, testvérek, fanatikusok. Szerelmes lányok jöttek bátorítani a lelátóról barátjukat. Voltak, akik dolgoztak aznap, voltak, akiknek ez hagyomány, voltak ott tanárok, városunk tiszteletbeli vendégei és még sorolhatnánk. Tehát ott volt mindenki. 37. éve, hogy újra Rákóczi Kupa volt az egykori ÁMK sportcsarnokában. Mindenki izgatott volt, mindenki várta, hogy saját csapata felállhasson a képzeletbeli dobogóra, hogy érmet akasszanak a nyakukba. Különösen mi, szurkolók ültünk már tűkön, hogy átélhessük a meccsek által kínált transzt. Én pedig vártam, hogy megírhassam az élményeket.
Ezeket:
37. Rákóczi Kupa. Elkezdődött. A kezdő meccset a TEKÓ játszotta a Sepsiszentgyörgy csapatával. Igaz kikaptunk, de a fiúk hajtottak, ahogy csak tudtak, ahogy a csövön kifért. Most mit mondjak? Büszkék vagyunk rájuk. Olyan hajtós meccs volt, mint amit megszoktunk. A második napon még jobban összeszedték magukat a srácok, még kiválóbb volt a játék, meg is hozta az eredményt.
Panaszkodni, miért panaszkodjunk, nincs is miért. Az az igazi Rákóczi Kupa volt, ami lenni szokott. Oh, igen. A buli nem állhat meg! A lelátó tele diákkal és önzetlenül és kitartóan szurkoltunk. Szép volt! Köszönjük!
Ehelyett ez az igazság:
És elkezdődött. A kezdő meccset a TEKÓ játszotta a Sepsiszentgyörgy csapatával. Igaz kikaptunk, de a fiúk hajtottak, ahogy csak tudtak, ahogy a csövön kifért… Elég szűk kis cső volt. Most mit mondjak? Egy meccs volt a sok közül. Na persze a többi meccstől se dobtuk magunkat hanyatt. Keményen fogalmazva, néhol azt éreztük, hogy a fiaink kis virágos réten futkorásztak, élvezve a tavaszi szellőt. Na jó, nem szeretnék kegyetlen lenni, de nem ehhez szoktunk. A második napon már összeszedték magukat a srácok, jobban ment a játék, habár ez sem volt elég ahhoz, hogy arról a bizonyos mezőről learassuk a babért.
De ha panaszkodni szeretnénk, márpedig miért ne tehetnénk meg, akkor az egész idei Rákóczi Kupa nem azt az érzést adta át, mint annak idején. Oh, igen. És nekem pedig az „annak idején” két-három éve volt. Miért érzem a laposodást? Miért érzem, hogy ez már nem akkora „buli”? Nem voltak szurkolók, vagy alig-alig, néhol elvétve talált az ember, ha nagyon „rázoommolt” a lelátóra. Majd talán jövőre… Azért köszönjük!
U.I. (= utóigazság)
Fiatal csapatunk volt. Sok olyan játékossal állt a TEKÓ pályára, akik kézilabdában is eredményesek. Ehhez képest a 8. hely nem is rossz. Ezúton gratulálok az új játékosoknak, a csapatnak!
|