A csapatok értékelése
Gezso 2011.02.14. 07:51
Akárcsak a hazai csapat játékosait, a kupán részt vevő csapatok teljesítményét is évről-évre kielemezzük. Íme, a végső sorrendben a tíz együttes, szurkolói szemmel.
Orosháza: Mezőnyben egyértelműen a legjobb csapat volt, megérdemelték az aranyat. Az első meccsen kiderült, hogy hátul azért sebezhetőek, de egy régi igazság értelmében addig nincs baj, míg egy csapat több gólt rúg, mint amennyit kap. Ha minden igaz, jövőre szinte változatlan kerettel jönnek, ezzel pedig abszolút esélyesek lehetnek a triplázásra is.
Kanizsa: A csapat, amely bármilyen játékosállománnyal jön, mindig győzelemre játszik. Míg tavaly inkább a mentalitásuk vitte őket előre, idén kifejezetten szép játékot is mutattak. Minden bizonnyal jövőre is számolni kell velük a vasárnapi helyosztókon.
Szilády: A gimisek tizenhat év után szereztek ismét érmet. Egy nagyon stabil, összeszokott csapat és egy fantasztikus szurkolótábor közös sikere a mostani bronz. Bár a mostani csapat több kulcsjátékosa végzős, a Rákóczi Hadnagya Kupa döntőjét elnézve, a Szilády csapata hosszú távon helyet bérelhet magának a nagyok élmezőnyében is.
Szarvas: Két sikertelen év után ezúttal gólokkal társult a szép játék. Kereszturszki tanár úr csapatának meccsei minden esztendőben igazi csemegét jelentenek a focit szerető nézőknek, és láthatjuk, mi van akkor, ha kijön nekik a lépés. Ha egy picivel erősebbek fejben – vagy kevésbé könnyelműek – könnyedén szerezhettek volna érmet is.
Bibó: Szinte teljesen átalakult csapattal, de változatlan lelkesedéssel léptek pályára a meccseken. A Tekó ellen láthatóan a vereség elkerülése volt a cél, a többi találkozón viszont minden áron nyerni akartak. Utólag nagyon bánthatják a Gyöngyös elleni pontvesztést, hiszen annak köszönhették, hogy pótselejtezőre kényszerültek, ahol egy náluk erősebb csapattal találkoztak.
Tekó: A hazai csapat mindent megtett a tavalyi kudarc feledtetése érdekében. A Bibó ellen még kissé lámpalázas volt mindenki, ám a Gyöngyös ellen azt hihettük, sínen vannak a fiúk. A Szilády elleni kijózanító vereség valószínűleg hatással volt a továbbiakra, bár a pótselejtezőn kicsivel több szerencsével továbbjuthatott volna a csapat. Küzdeni tudásból jelesre vizsgáztak a srácok, reméljük, jövőre minél többen maradnak, és akkor végre tényleg kijöhet a lépés!
Sárospatak: A tavalyi éremszerzés után ismét visszacsúsztak a középmezőnybe. A rendkívül kiegyensúlyozott csoportban az utolsó pillanatig esélyük volt a továbbjutásra, ám nem tudtak élni vele. Ez alapján reálisnak mondható a helyezésük.
Vári Szabó: Kupagyőztesek nélküli, fiatalított kerettel érkeztek. A rájuk jellemző, megalkuvást nem tűrő játékot egyedül a már tét nélküli, Sepsi elleni mérkőzésen tudták hozni. Szinte érthetetlen, hogy egy ilyen nagy merítési lehetőséggel bíró iskola legjobbjai (?) csak ilyen szerény teljesítményre voltak képesek.
Gyöngyös: Ahogy a torna előtt egy tekós játékos már jelezte, ha veszélyes csatárát kikapcsolják, könnyen zavarba hozható az északi csapat. Ezt – tudatosan vagy ösztönösen – minden ellenfelük meg is tette, így pedig valóban esélytelenek voltak. Ami viszont mindenképp dicséretes, hogy végig sportszerűen küzdöttek, így nyílttá tették a másik négy csapat továbbjutásért vívott harcát.
Sepsiszentgyörgy: Kétszeres gólkirálya nélkül érkezett a romániai együttes, ami baljós előjelnek tűnt. A mérkőzések pedig egyértelműen bizonyították, hogy nem sikerült Dénes Attila pótlása, így néhány eredményesebb év után ismét a pofozógép szerep jutott nekik.
Végezetül a csapatok idei teljesítménye számokban (a név után sorrendben győzelem, döntetlen, vereség, lőtt-kapott gól):
Orosháza: 5 1 0 31-9 (5,16-os rúgott gól átlag, ami a legjobb a mezőnyben)
Kanizsa: 5 0 2 25-12
Szilády: 4 0 2 12-6
Szarvas: 3 1 3 19-27
Bibó: 2 2 1 13-10
Tekó: 2 1 2 5-4 (0,8-as kapott gól átlag, ami a legjobb a mezőnyben)
Sárospatak: 1 0 3 7-7
Vári Szabó: 1 0 3 9-19
Gyöngyös: 0 1 3 5-15
Sepsiszentgy. 0 0 4 4-21
|