A csapatok értékelése
Gezso 2010.03.02. 10:00
A hazai játékosok mellett évről-évre kielemezzük a kupán résztvevő csapatok teljesítményét is. Az alábbiakban a helyezések sorrendjében tüntetjük fel őket és fűzünk hozzájuk néhány gondolatot.
Orosháza: Szereplésüknek kiváló alapot jelentett a Szarvas legyőzése, majd a Szilády elleni döntetlen. A két hátralévő csoportmeccset is elképesztő magabiztossággal hozták. Az elődöntőben egyértelműen bizonyították, hogy jobb csapat, mint a Bibó, a fináléban pedig igazi csapatként küzdöttek és megérdemelten nyerték meg a Rákóczi Kupát.
Kanizsa: Az első három meccsen mindössze egy gólt szerzett a szerb csapat, ám már azzal is továbbjutónak érezhette magát. A Gyöngyös elleni győzelem nem volt kérdéses és talán ott kaptak kellő lendületet a pótselejtezőre, majd az elődöntőre. A fináléban egy náluk jobb csapatot kellett volna legyőzni és ezúttal már kevés volt a hihetetlen küzdőszellem. Ugyanakkor így is emelt fővel távozhattak, szereplésük a torna egyik kellemes meglepetése volt.
Sárospatak: Veretlenül jutottak tovább a csoportból, ami önmagában sokat mondó volt. A Kanizsát ott legyőzték, az elődöntőben azonban fordult a kocka. A Bibó elleni bronzmeccset fejben ők bírták jobban, egyértelmű sikerként könyvelhetik el a harmadik helyet.
Bibó: Kevés hiányzott, hogy története legjobb eredményét produkálja a gimi. Az elődöntőben azonban kifogták a legerősebb csapatot , de lelkesedésüknek hála ott is partiban maradtak. A bronzmeccsre már nem tudták kellően összeszedni magukat, ám legeredményesebb halasi csapatként így is büszkék lehetnek magukra.
Sepsiszentgyörgy: A csoportban sokáig úgy tűnt, vörös szőnyegen menetelnek az elődöntőbe, ám az első helyről döntő rangadóra nem tudtak kellően felpörögni az Orosháza ellen. A pótselejtezőre megsérült Dénes Attila, az ő hiányát pedig képtelen volt elviselni a csapat.
Szilády: Nagy reményekkel érkeztek, helyenként jól is játszottak, ám így is csak egy meccset tudtak megnyerni - igaz azt pont a Tekó ellen. A döntetlenek pedig a pótselejtezőben bosszulták meg magukat, ahol a lehető legrosszabb ellenfelet kapta a Szilády, hiszen a Bibó számára e rangadó megnyerése felér egy kupagyőzelemmel. Ahhoz viszont nem férhet kétség, hogy a következő években is esélyesként kell számolni a Sziládyval.
Vári: Előzetesen is várható volt, hogy a Balkó-Trója pároson múlik majd az ipari sikere vagy bukása. Számukra a Bibó elleni vereség volt a mélypont, ahonnan már képtelenek voltak felpörögni a Kanizsa elleni sorsdöntő találkozóra. Címvédőként óriási csalódás a teljesítményük.
Tekó: A hazai csapat ismét egy katasztrófális pénteket produkált, ám szombat délelőtt még úgy tűnt, megismételhetik a tavalyi bravúrt. A későbbi győztes Orosháza azoban nem kegyelmezett a házigazdáknak, így megszületett minden idők legrosszabb hazai helyezése. Ennél talán fájóbb, hogy a csapatból jó néhányan nem tudtak az elődökhöz méltón szerepelni, főleg hozzáállásbeli dolgokban maradtak el az elvárhatótól.
Szarvas: Szokás szerint szép, közönségszórakoztató játékkal rukkoltak elő, ám az eredményességgel ezúttal is bajban voltak. Az viszont látszik, ha ennek a csapatnak egyszer kijön a lépés, akkor szinte lehetetlen lesz megakadályozni őket egy újabb kupagyőzelmben.
Gyöngyös: A kétezres évek elején rendre döntős északiak az elmúlt években nem tudtak maradandót alkotni. Ezúttal sem volt másként, de róluk már régóta tudjuk, hogy bármikor lejöhetnek egy olyan csapattal, mely képes végigverni a mezőnyt.
|