"Nagyon motivált minket a győzelem"
Gezso 2010.02.10. 09:17
Pajkó Péter, az Orosháza kapusa megosztja velünk a siker titkát
Pajkó Péter az Orosháza kapusa az idei győzelemmel örökre beírta magát a kupa történetébe. Mindhárom éremből nyert legalább egyet és kétszer volt a torna legjobb hálóőre. Interjúnkban nem csak az idei évről, hanem Rákóczi Kupás „életművéről” is beszélgettünk tornától szépen búcsúzó kapussal.
Teljes lett az éremkollekciód, gratulálunk!
Köszönöm szépen. Igyekeztünk mindent elkövetni annak érdekében, hogy ez így legyen. Egyszerűen hihetetlen, hogy sikerült, el sem tudom mondani, milyen érzelmek kavarognak most bennem, hiszen csapatkapitányként én vehetem át a kupát.
Már a csoport is nehéznek ígérkezett. Hogyan sikerült végül ilyen magabiztosan menetelni?
Bele kellett hajszolni a csapatot a győzelembe. Muszáj volt végig küzdeni, hiszen, ha leengedünk, nem valósulhatott volna meg ez a győzelem.
A Sepsiszentgyörgyöt sokan esélyesnek gondolták, ti viszont tavaly és idén is legyőztétek őket. Ennyire megtaláltátok az ellenszerüket?
Nem mondanám, hogy megtaláltuk a kulcsot, ráadásul két változó összetételű csapattal sikerült legyőznünk őket. Tavaly az egész kupán a szívünk vitt előre minket. Idén pedig egy olyan csapatot tudtunk összeállítani, melynek tagjai közül többen évek óta együtt szerepelnek, talán ez is segített és az, hogy végig küzdöttünk, hajtottunk.
Az elmúlt években olyan nagy egyéniségek játszottak nálatok, mint Szabó Norbi, Pisont János vagy Mike Gábor. Velük miért nem sikerült a győzelem?
Ahogy te is mondtad, ők mind egyénileg képzett játékosok voltak, de a játékot valahogy nem sikerült összehangolni, ráadásul az akkori csapattagok nem sokat játszottak együtt, ellenben a mostaniakkal, ahol tényleg mindenki mindenkit ismer.
Immár mindhárom éremből nyertél, kétszer voltál legjobb kapus. Csalódott lettél volna, ha arany nélkül ér véget Rákóczi Kupás pályafutásod?
Lehet az mondani, hogy sikerült feltenni az „i”-re a pontot. Nagyon örülök, hogy a fiúk megválasztottak csapatkapitánynak. Örültem volna bármilyen éremnek, és az új csapatnak is siker lett volna, nem okozott volna csalódást. Hiszen mi már azzal is nagyon boldogok voltunk, hogy nem kellett pótselejtezőt játszani, hanem egyenes bejutottunk a legjobb négy közé.
Mire lehet képes a csapat jövőre, nélküled?
Jövőre már ki tudja, milyen célkutűzések leszenek. Most úgy jöttünk el, hogy jó lenne megnyerni, de már a legjobb közé jutásnak is nagyon örültünk. Vasárnap pedig úgy játszottunk, hogy megyünk előre, küzdünk. Nagyon motivált minket a tornagyőzelem!
|