|
Diákolimpiai országos döntő
Gezso 2006.04.24. 11:38
Egy gólon múlott az álom megvalósulása
Ahogy arról már beszámoltunk, fiú „amatőr” (nem igazolt) kézilabdázóink bejutottak a Diákolimpia országos döntőjébe. A kétnapos eseménynek április 7-én és 8-án Békéscsaba adott otthont. Játékosaink remekül helyt álltak, és csak egy hajszálon múlott, hogy azt mondhassuk: „Magyar bajnok a Rákóczi!”
A résztvevő csapatokat négy csoportba sorolták; a mieink egy budapesti, egy szentendrei és egy orosházi csapatot kaptak. Egyik mérkőzésen sem fért kétség ahhoz, hogy Nagy Gáborék az aranyért jötték.
Elsőként a budapesti csapattal mérkőztek meg és magabiztos, nyolcgólos győzelmet arattak, megadva ezzel az alaphangot a sikeres folytatáshoz.
A szentendrei iskola sem késztette komolyabb erőfeszítésre a mieinket. A majd’ húszgólos siker is azt jelezte, hogy a TEKÓ nem szeretne (arany)érem nélkül távozni a „Viharsarokból”.
Az orosházi ellenféllel szemben már valóságos örömjátékot láthatott a közönség. A két csapat között 29 gól lett a különbség a találkozó végén (40-11), ezzel eldőlt, hogy Gurály tanár úr csapata szombaton elődöntőt vívhat.
A legjobb négy között egy pécsi középiskolával találkoztak a mieink. A mérkőzés óriási csatát hozott; sokak szerint a döntőnek is beillett volna. A rendes játékidőben 21-21-es állásnál a TEKÓ időntúli szabaddobáshoz jutott. És ekkor jött az elmúlt évek talán legszebb Rákóczis gólja. Nagy Gábor majdnem a felezővonalnál felvette a labdát, elhajolt, lőtt… és bevette a pécsi kaput. Csodagól és csodálatos siker: két év után ismét magyar bajnoki döntőt játszhat a TEKÓ!
A fináléban egy karcagi iskolával hozta össze a sors a mieinket. Ez a találkozó is nagy harcot hozott. A mieink a technikás játékra helyezték a hangsúlyt, míg ellenfelünk inkább „kosaras”-méretű játékosaira apellált, és valóságos erőkézilabdát igyekezett bemutatni. Sajnos az óriási fizikális különbség és a balszerencse közös eredménye az lett, hogy a TEKÓ egyetlen apró góllal alulmaradt a döntőben.
Nem hiszem, hogy van bosszantóbb dolog az egygólos vereségnél, de látva ezt a remek gárdát, és tudva, hogy jövőre ezek a fiúk még mindig a TEKÓ csapatát erősítik, bizakodhatunk: hátha sikerül végre feljutni a dobogó (és az ország) tetejére!
A csapatból egyébként Gerner Roland, Andrási Alex és Verbászi Lóránt a két évvel ezelőtti döntőben is szerepelt; nekik ez már a második ezüstjük. Andrási két nappal a finálé után csak annyit mondott: „Azért szépen csillog az ezüst is”. Persze azt is hozzátette, hogy jövőre talán összejön egy fényesebb érem (bár az ezüstnél csak egy fényesebbet lehetne nyerni…). Gerner Roland a csapat elsőszámú kapusa sokkal letörtebb volt, ám ő is fogadkozott: „Jövőre nyerünk!”
Az ezüstérmes csapat tagjai: Gerner Roland, Andrási Alex, Verbászi Lóránt, Csanádi Marcell, Nagy Gábor, Oláh Máté, Hodoniczki Szabolcs, Balázs-Piri Bálint, Horváth Ákos, Rékasi Balázs, Nagy László. Felkészítő tanár: Gurály Attila. Szép volt fiúk!
|