„Az a csapat, amelyik összesen ötször-, vagy zsinórban háromszor megnyeri a tornát, végleg elhódítja a vándorserleget” – szól a Rákóczi Kupa versenykiírása. Éppen ezért idén még a szokásosnál is nagyobb tétje van a küzdelemsorozatnak. A Garbai tavalyi- és tavalyelőtti sikere ugyanis azt jelenti, hogy újabb győzelem esetén az „ipariba” kerülne a vándorserleg.

Persze ehhez lesz néhány szava a TEKÓ-s fiúk mellett a másik tíz csapatnak is. Ráadásul a történelem is a Garbai ellen szól, hiszen a Kupa történetében még soha senki nem tudott (persze a hazaiakat leszámítva) egymás után háromszor diadalmaskodni. De egyszer-kétszer már adódott a mostanihoz hasonló veszélyes helyzet.

Az első vándorserleg 1978-ban fejezte be „keringőjét”, amikor is a TEKÓ zsinórban harmadik győzelmével végleg elhódította a trófeát.

Az ezt követő években azonban nem lehettek nyugodtak a rendező iskola szurkolói. Az első „aranykort” ugyanis heves ostromok követték. Elsőként a Szilády Gimnázium jelezte igényét a második vándorserlegre. ’79-ben és ’80-ban is legyőzték a hazaiakat, ám 1981-ben, a siker küszöbén még a döntőbe sem jutottak be, így tovább várhatta végleges gazdáját a trófea.

Az 1981-es győztes Sárospatak a következő évben duplázni tudott, így egy győzelemre került a nagy sikertől. A ’Patak harmadszor is bejutott a fináléba, ám, hogy a Kupa mégsem került végleg a Bodrog-parti városba, azt a Nagykanizsa csapatának köszönhetjük, akik a fináléban felülmúlták ellenfelüket.

Ezután a trófea – vándorserleghez méltón – bejárta a fél országot. Összesen hat különböző városban fordult meg (Sárospatak, Nagykanizsa, Gyöngyös, Orosháza, Vásárosnamény, Szeged), és persze olyan is volt, hogy Halason maradt néhány évre, ám hosszú útjának csak 1995-ben lett vége, amikor a TEKÓ ötödik sikere után végleg vitrinjébe zárhatta a serleget.

A harmadik vándorserleg úgy tűnt, hamar gazdára talál, hiszen egy Szeged-siker után, a TEKÓ egymás után kétszer is nyert, így 1999-ben már „tárt vitrinnel” várták a trófeát a hazaiak. De a budapesti II. Rákóczi közbeszólt. Sőt! ’99-es győzelmüket az ezredfordulón megismételték, így ismét nyílt (és ez enyhe kifejezés) volt a küzdelem a Kupáért.

2001-ben aztán kezdetét vette minden idők legjobb TEKÓ-s menetelése, melynek végén 2003-ban, a kiírás két kitételét egyszerre teljesítve (összesen ötödik-, zsinórban harmadik győzelmét aratva) a harmadik vándorserleg végleg odakerült elődei mellé.

A negyedik kiírás pedig jelenleg is tart. Egy hazai siker után zsinórban kétszer diadalmaskodott a városi rivális Garbai, így ismét – a Kupa harmincnégy éves története során negyedszer – veszélybe került a vándorserleg sorsa.

Reméljük, ismét feleslegesen aggódunk, és a TEKÓ-s fiúk mindent beleadva, véget vetnek az „iparisok” nyerő sorozatának, és elérik, hogy a Kupa végleges elhódítása továbbra is csak álom lehessen minden vendégcsapat számára!