Tavaly a torna talán legnagyobb meglepetését a Bibó István Gimnázium csapata okozta, akik végül az ötödik helyen végeztek. Az elsősorban kézilabdájáról híres iskola focicsapata idén még merészebb célt tűzött ki maga el; szeretnének a legjobb négy közé kerülni. A gárda edzője, Kollarics Gábor elmondta, együttese bármire képes lehet, ezért bíznak a bravúrban. Mint interjúnkból kiderül, Kollarics tanár úr rendkívül jó viszonyban van csapatával, és lelkesedésüket látva tényleg bármi megtörténhet!

Mikor kezdtétek a felkészülést?

Már szeptemberben úgy állunk neki, hogy a Rákóczi Kupára készülünk. De mondhatni, a csapat mindig az utolsó pillanatra rázódik össze teljesen. Főleg azokra tudok támaszkodni, akik egyesületbe is járnak, de az ő edzéseik sajnos sokszor ütköznek az itteniekkel. Szóval az összeszokás része sajnos a végére marad. Túl vagyunk egy Diákolimpia előselejtezőn, ahol a csapat gerincét már kipróbáltam, és ott már látszott, hogy kikre számíthatok.

A Diákolimpia azért nem sikerült olyan fényesen.

Nekem azért nagyon bíztató volt. Tudtunk gólokat lőni. Ha a kapottak számát sikerül csökkenteni, abból még sok jó dolog jöhet ki.

Helyezésben gondolkodtok-e a Kupával kapcsolatban?

Az elődöntőbe jutás a célkitűzésünk, a tavalyi ötödik hely után. Igaz, hogy távozott tőlünk a tavalyi torna egyik legjobb kapusa, de úgy néz ki, hogy sikerült őt pótolni. Remélem, egy gólerős játékkal tudjuk színezni a tornát!

Ha már szóba kerültek a távozók. Sok játékos hagyta el az iskolát?

Varga István, a csapat motorja, aki lélekben összetartotta a gárdát, és nagyon lelkes volt. Ő elment, de a tüzet úgy tűnik sikerült átadnia a többieknek. Úgy látom, nagyon szeretne bizonyítani a csapat!

A lélekről jut eszembe. Ha jól tudom, te nem testneveléstanár vagy, tehát igazából a játék szeretete hajt. Sikerül ezt a mentalitást átadni a fiúknak?

Az én filozófiám, hogy nagyon keveset bántom, vagy szidom a diákokat. Azokra tudok támaszkodni, akik szeretik ezt a játékot. Nálam nagyon fontos, hogy a játékos érezze a presztízst, hogy az iskoláért küzdeni nem akármi!

Visszatérve a Kupához. Hogy látod, reális cél a négy közé jutás, vagy bravúr lenne?

Mindenképpen bravúr lenne. Bármelyik csapatot megfoghatjuk, de kérdéses, hogy tudunk-e minden meccsen egyforma, kiegyensúlyozott teljesítményre.

A TEKÓ-val vagy a Garbaival szeretnétek játszani a csoportban?

A Diákolimpián bebizonyosodott, hogy a Garbai játékosai hajlamosak fegyelmezetlenségre. Ezt ki tudtuk használni, hiszen egyszer meg is vertük őket. A TEKÓ-t összefogottabb, fegyelmezettebb gárdának érzem. Ettől függetlenül azt mondom, hogy a TEKÓ kellemesebb ellenfél.

Miért?

Szervezettek, intelligensek. Én azonban mindig jobban szeretek ilyen csapatokkal játszani, hiszen bebizonyíthatjuk, hogy mi még szervezettebbek vagyunk, még jobban tesszük a labdát.

Mit tudtok a többi ellenfélről?

Szinte semmit. Az elmúlt évek tapasztalataira építünk. Tudjuk, hogy vannak köztük nagyon szervezett csapatok. Szóval bármi lehet, az utolsó helytől egészen a negyedik-ötödik pozícióig. Ha nagyon kijön a lépés, akkor talán sikerül egy harmadik hely!

Hamarosan a Szilády ellen játszotok edzőmeccset. Milyen a kapcsolat a két iskola között?

Ősi rivalizálás zajlik, mióta a Bibó megépült. Valamiért mostanában a Szilády csapatának nem jött ki úgy a lépés, de szerintem előbb-utóbb eljön az idő, amikor ők is tudnak bizonyítani. Szóval őket sem szabad lebecsülni.

Kik a torna nagy esélyesei?

Az Orosházát és a Pécset nagyon megjegyeztem tavaly, de egyik sem tudta tartani három napig a jó teljesítményt. Végül a Garbainak jött ki a lépés, de benne volt a pakliban, hogy más csapat jut el a csúcsra.

A Garbai címvédésére látsz esélyt?

Nem. Úgy gondolom, a Garbai nem fogja megvédeni a címét!

Hogyan jutottál erre a megállapításra?

Elsősorban intuíció. De a múltkori tapasztalat (Diákolimpia – a szerk.) is azt mutatta, hogy nem elég egységesek. Hajlamosak a szétesésre, a fegyelmezetlenségre. Ha valaki egy-két góllal meglép tőlük, akkor egy hatékony védekezéssel sikere lehet.