Három arany, két ezüst. Ez Molnár Csaba mérlege edzőként a Rákóczi Kupán. Reméljük, idén az előbbi szám fog növekedni! A TEKÓ-s csapat felkészítőjével többek között ennek esélyeiről is beszélgettünk, de szóba került a korhatár meghúzása, és a Kupán induló csapatok létszámának ingadozása is.

Oszlassuk el a kételyeket. Lesz korhatár vagy sem? Ha lesz, miért?

1986. január 1. után születettek játszhatnak a Kupán. Ennek több oka van. Több iskolából is jött erre irányuló kérés, mondván náluk nincs szakképzés, tehát ők eleve hátrányba kerülnek, ha nincs korhatár megszabva. A másik pedig, hogy próbáltunk kicsit a Diákolimpia korhatárához igazodni, de nem akartuk kizárni a szakképzősöket sem, így született a végső döntés.

Akkor csak véletlen egybeesés, hogy ezáltal a nagy rivális Garbai két alapemberrel gyengül?

Teljesen véletlen. De a szóbeszédet én is hallottam, hogy biztos azért van az egész, hogy gyöngítsük a csapatukat.

Kicsit ugorjunk a vissza az időben. Mi miatt vesztettük el az elmúlt két döntőt?

A két évvel ezelőtti egy simább mérkőzés volt. Ott egyértelműen jobbak voltak. Az akaratbeli tényezőkben mindenképpen. Tavaly szerintem csupán balszerencsénk volt.

A mostani csapat drasztikusan megfiatalodott az elmúlt évekhez képest. Ez tudatosan lett így, vagy a kényszer szülte?

Is-is. A Kiskunhalasi FC játékosai közül vannak nálunk hárman. Ők még fiatalok, és biztosan be is férnek a csapatba. Az idősebbek közül pedig elmentek sokan. Valamint volt egy személyes problémám is. Egy sportsérülésből adódóan az első két hónapban nem tudtam dolgozni, így nem igazán volt időm megismerni a tizenharmadik évfolyamos tanulókat. A házibajnokságról is szoktam válogatni játékosokat, de akkor már késő volt behívni őket a csapatba.

Sikerül-e megoldani a kapusgondokat?

Úgy érzem igen! Sikerült úgy összehozni, hogy egy kézilabdakapus és egy nagypályás focikapus van a keretben. Bár utóbbi még nem száz százalék.

Mindezek alapján milyennek látja a csapat esélyeit?

Az esélylatolgatás nem az én műfajom. De azért nagyon bízom a gyerekekben! Egyedül attól félek, hogy fizikálisan egy kicsit gyengék leszünk. E téren sokat számít, ha valahol van tizenharmadik-, tizennegyedik évfolyamos tanuló, mert az a két év nagyon meglátszik a pályán.

Gondolom, számunkra az első hely megszerzése a fő cél, de van-e minimális elvárás?

Ez kicsit tévhit, hogy mindig az első hely a lényeg. Persze én is úgy vagyok vele, hogy mindig győzni akarok, de ha más nyeri – és megérdemelten -, akkor semmi baj nincs azzal. A lényeg, hogy úgy jöjjünk le a pályáról, hogy mindent megtettünk.

Kik lehetnek a fő riválisok?

Elsősorban a Garbai. De a Bibó Gimnázium is nagyon sokat fejlődött. A Diákolimpián például meg is verték a Garbait, és mi is csak egy góllal tudtuk őket legyőzni a második fordulóban. A Pécs még, amelyik általában jól összeszedi magát, és jó játékot produkálnak. És nem tudom, az Orosházánál hogy sikerül a fiatalítás.

Igaz, hogy csak tíz csapat lesz?

Igen, tíz csapat lesz. Tavaly a Szeged nem jelezte, hogy nem fog jönni, így akkor csak tizenegy csapatos volt a Kupa. Rajtuk kívül a gyöngyösi csapat nem jön, mert az ottani iskola beolvadt a mátrafüredi iskolába. Így velük a kapcsolatunk sajnos megszűnt.

Nem is gondolkoztak más csapatok meghívásán?

De gondolkodtunk. Igazgató úr tárgyalt is különböző csapatokkal, de gazdasági okokból egyikük sem vállalta el csak így a beugrást.

Bennem – személyes érintettségből is – felmerült, hogy talán el lehetne hívni az agárdi Sándor Károly Akadémia csapatát. Erről mi a véleménye?

Én nagyon örülnék neki! Ha másért nem, hát azért, hogy lássuk, hova kellene eljutni. Sokat lehetne tanulni tőlük! De én szívesen látnám Halas másik testvérvárosainak csapatait is.

Térjünk vissza a TEKÓ együtteséhez. Tavaly úgy tűnt, néhány játékos az egyéni érdekeit előbbre helyezte a csapaténál.

Őszintén szólva a tavalyi nem volt csapat. Bár a döntőben csak balszerencsénk volt, de egészében nézve nem volt csapategység. Nagy volt a széthúzás az idősebbek és a fiatalabbak között. Azok közt a fiatalok közt, akik most itt vannak és küzdenek. Majd meglátjuk, most hogy viszonyulnak a dolgokhoz.

Bogdán Robival sikerült rendezni a nézeteltéréseket?

Eddig kellemesen csalódtam Robiban és Horváth Ákosban is. Tavaly sajnos velük nem sikerült egy hullámhosszra kerülnöm nekem sem, de az idősebb játékosoknak sem. Ez meg is látszott a csapat teljesítményén. Idén eddig nem volt probléma! De még van hátra három hét. Bár én bízom benne, hogy ezután sem lesz gond.

Melyik a csapat igazi énje? A Diákolimpián parádézó- vagy a városi bajnokságban bukdácsoló forma?

Ez lényegében két külön gárda. A Diákolimpián szereplő egy komplett csapat. Közéjük maximum egy idősebb játékos fog majd bekerülni. A városi bajnokságban ezért is indultunk TEKÓ Fakó néven, hiszen az igazolt labdarúgóink máshol játszanak.

A Diákolimpián mi lehet a cél?

Január 18-án lesz a megyei döntő Kalocsán. Sok múlhat azon, hogy a hazai pályát mennyire részesítik előnyben a játékvezetők.

Jól tudom, hogy mi is vállaltuk volna a rendezést?

Igen, vállaltuk volna. De tavaly is Kiskunhalason volt a megyei döntő – akkor a Garbai jutott oda – így a szövetség nem akarta, hogy egymás után két évben ugyanazon a helyen legyen a döntő.

Végül, mit üzen tanár úr a TEKÓ-s szurkolóknak?

Hogy Hajrá TEKÓ!