Paor S. József, a TEKÓ csapatának játékosa, aki egyben elvitte a legjobb TEKÓ-s focistának szánt díjat is. A közönség nagy része is úgy gondolta, hogy ő érdemli meg a szurkolói csoportunk különdíját, ám két szavazattal sajnos lemaradt. Gratulálunk Józsinak, és az egész csapatnak a 3. helyezésért, de azért utána jártunk, hogy vajon miért bukták el a Kanizsa elleni elődöntőt…

Ti az első két nap mindenkit megvertetek, aki veletek pályára lépett, még Kanizsát is, ám a harmadik nap, pont az elődöntőben Kanizsa mégis kifogott rajtatok. Tulajdonképpen ennek mi oka volt?

Szerintem nagyrészt könnyű arra fogni a vereséget, hogy nem volt szerencsénk, de sajnos ezen a meccsen tényleg nem jött össze nekünk semmi. Az ellenfélnek meg pont minden összejött. Sajnos, talán kicsit fáradtak voltunk, de hát erre nem lehet fogni, hiszen biztosan ők is. Lehet az, hogy még fiatal a csapat, és mindenki nagyon izgult, görcsös akarásba ment át az egész, így nem tudott mindenki teljes mértékben koncentrálni a feladatára.

Visszamenőleg van olyan, amit másképpen csinálnátok?

Épp ez az, hogy próbálnánk lehiggadni, próbálnánk kicsit úgy kezelni a dolgokat, hogy nem akkora a tét. Ez belül mindenkiben benne van, hogy nagy a tét, de mégis kicsit nyugodtabban állnánk hozzá, nem izgulnánk ennyire.

Azt mondtad, hogy elég fiatal a csapat, tavaly viszont voltak idősebb játékosok is. Akkor mégis, szerinted, melyik csapat volt a jobb?

Véleményem szerint mindkét csapat nagyon jó volt, talán annyival tartanám jobbnak az idei csapatot, hogy ez egy nagyon fiatal csapat, de jövőre is együtt leszünk ugyanígy. Ennyi előnyét látom az ideinek.

Van olyan ember, akit kiemelnél a csapatotokból?

Igazából, szerintem, az egész csapatot kiemelném, például az orosházi meccs után főleg, amikor egy olyan kudarc után, mikor kikaptunk Kanizsától, tudtuk, hogy nem fogunk már döntőt játszani. Megmondom őszintén, én személy szerint azt hittem, hogy ki is fogunk kapni. Sőt Orosháza vezetett is ellenünk, és ennek ellenére akkora akarás, bizonyítási vágy volt a csapatban, hogy meg tudtuk mégis nyerni a meccset ilyen nehéz helyzetben.

Orosháza mellett volt még olyan csapat, aki nehezebb eset volt? Kemény ellenfél?

Hát a Kanizsa, meg a Garbai. Ez mind-mind olyan csapat volt, amelyik közül akármelyik megnyerhette volna a tornát, és úgy érzem, hogy ez az első négy hely teljesen változó, szóval akárki, akármelyik posztot megcserélhetné egymással. Tehát az első is lehet a negyedik, a harmadik is lehetne második, vagy akár első is.

A szurkolással is meg vagy elégedve?

Igen, örülök neki, hogy megint, ebben az évben is nagyon sokan jöttek el. Nagyon sok erőt adott, hogy a szurkolók egész végig bíztatták a csapatot. Ez jó érzéssel tölt el minket. Tehát örülünk neki, hogy van még, aki bejár a meccsekre és szurkol nekünk.

Akkor végül zárjuk le azzal a beszélgetést, hogy; elégedett vagy ezzel a 3. helyezéssel?

Azon az állásponton vagyok, hogy én szívesebben nyerek meg egy 3. helyet, mint bukok el egy elsőt. Szóval ennek függvényében én sokkal jobban örülök annak, hogy mi nyertük meg a 3. helyet, mint, hogyha mi buktuk volna el a döntőt, és másodikak lettünk volna. Persze, azért jobb lett volna döntőt játszani, és megnyerni. De így alakult.

Azért gratulálunk a 3. helynek is! Majd talán jövőre sikerül „megbosszulni” Kanizsának.