|
Interjú az olaszországi útról
Ági 2007.11.14. 10:11
Illésné Liska Teréz mesél az itáliai élményekről
Biztosan sok embert érdekel az iskolából, hogyan sikerült a tanári kar kirándulása Olaszországban. Akinek még nem volt alkalma érdeklődni a tanároknál, vagy esetleg ők nem árultak el sokat, az olvassa el ezt az interjút. Az utazásról Illéné Liskta Teréz tanárnőt kérdeztem…
Az őszi szünetben a tanári kar egy kirándulást tett Olaszországban. Hol voltak pontosan?
Rómában töltöttünk 2,5 napot (két éjszakát), utána Nápolyba utaztunk, ahol 3 éjszakát töltöttünk. Onnan elhajóztunk Capri szigetére, majd Sorrentoba. Másnap egy délutánt töltöttünk Pompeiben. Az utolsó nap pedig a Rómába vezető úton megnéztük Tivolit.
Milyen volt? Hogy érezték magukat?
Remek volt repülni! Nagyon jól érezte mindenki magát. Olyan volt, mint egy nagyon jól sikerült „osztálykirándulás”, hiszen „összeszokott” csapat vagyunk. Csodálatos, sokunk által még ismeretlen tájakon jártunk, nagyon kellemes időben (kb. 20-15 fok volt), elegáns szállodai környezetben.
Milyen nevezetességeket néztek meg? Milyen érdekességek voltak a városban?
Két napot töltöttünk Róma történelmi központjában. Amit ez az időtartam lehetővé tett megpróbáltuk megnézni: Colosseum és környéke, Trevi- kút, Spanyol lépcső, Pantheon… A Vatikánba is bejutottunk, végig siettünk a múzeumon, megnéztük a Sixtusi kápolnát, majd a Szent Péter Bazilikát. De mindent megnézni egy év is kevés lenne. Nápolyban a főteret néztük meg és csodálatos helyen volt a szállodánk, ahonnan az egész várost beláthattuk. Felejthetetlen és lenyűgöző látvány volt Pompeiben sétálni, és közben visszaidézni, hogyan élhettek akkor az emberek, hiszen a megmaradt épületekből és tárgyi emlékekből nagyon könnyen elindul az emberi fantázia. Utolsó nap még nagyot sétáltunk Tivoliban, egykori római főméltóságok palotáiban, és csodálatosan kiépített, szökőkutakkal tarkított kertjeiben.
Mi volt az összbenyomás? Rómában nagyon nyugodtak az emberek, nem rohannak, az autósok nem dudálnak, ráérnek, csak egy kicsit piszkosnak tűnt (Budapesthez képest). Nápolyban egy kicsit féltünk a zsebesektől, tolvajoktól, és mindenki számára kimondott izgalom volt látni, hogy közlekednek, milyen kaotikusan közlekednek az autósok, motorosok.
Ezen kívül milyen programok vártak Önökre?
Mivel ez tanulmányi út is volt egyben, Rómában betekintést nyerhettünk a Munkaügyi Hivatal munkájába, tájékoztatást kaptunk széleskörű tevékenységükről. Ezenkívül Nápolyban vendégei voltunk egy szakközépiskolának, ahol a diákok a kerámiakészítést tanulhatják meg. Itt volt alkalmunk beszélgetni az ottani tanárokkal is.
Önnek mi volt a legemlékezetesebb az utazásban?
Számomra a legemlékezetesebb Capri szigetén eltöltött nap volt. A hajóút a sziget körül, a csónakázás, és a bejutás a kék-barlangba. Szinte nyár volt, virágoztak a pálmák, leanderek, majd felvonóval felmehettünk a sziget legmagasabb pontjára, és a kilátás onnan káprázatos volt.
Volt valami célja az iskolának ezzel az utazással, vagy csak kikapcsolódás volt?
Ez egy tanulmány út is volt, hiszen a jutalmat a továbbképzésünkre kaptuk. Két délelőtt is foglalkoztunk a szakmai képzéssel, megnéztük, hogy működik ez egy régebbi uniós országban, és bevallom sok érdekességet tapasztaltunk.
|