Megbántad, hogy Tekós lettél?

Hurtony Ágnes  2008.04.25. 11:28

Tudom, hogy gondolkozol; reggel felkelsz, és máris az az első gondolatod: na ne, már megint iskola. Hányszor keltél fel úgy, hogy boldogan mész iskolába? Hányszor érezted azt, hogy nagyon jó lesz az iskolai napod? Hányszor vártad azt, hogy beülhess az iskolapadba csak azért, hogy a tanárok dirigáljanak neked? Talán egy kezeden meg tudod számolni, vagy esetleg még számlálnod sem kell. Iskolába járunk, mert muszáj. Ugyan nem mindegy, hogy milyen iskolába, hogy melyik intézménybe. Gondolkodtál már ezen?

 

Megbántad, hogy a Tekóba jelentkeztél?

 

Biztosan nem egyszer bosszankodtál már szüleidnek, hogy azok a szörnyű tanárok, azok a fránya órák, azok a nehéz dolgozatok, azok az iszonyatos szigorítások. Hazamész, ledobod a válladról a táskád, és káromkodsz. Mi mást tehetnél? Kiadod magadból az összes feszültséget, mást nem tudsz csinálni, csupán beletörődni.

A te nézőpontod szerint a másik iskola ezerszer jobb. Nem? Hát miért is ne lenne jobb? Ott akkor is szünet van, mikor nálunk iskolába kell jönni, amott vannak minden hétvégén bulik. Bezzeg oda milyen jó pasik, illetve csajok járnak. A tanárok annyira, de annyira lazák, szinte nem is járnak be órákat tartani. A másik suliban nem büntetik annyira a lógást, és mi? Rácsos ajtóval vagyunk bezárva az iskolába.

 

Idén ballagom. Pár lépés tart el attól, hogy végleg kitegyem a lábam az iskola kapuján. Attól, hogy elszakadjak az osztálytársaimtól, a barátaimtól, és számomra kedves, vagy talán a kevésbé kedves tanároktól. Tanulással, mindennapos bosszankodásokkal teli, borzalmas 4 év. Pontosítok…Borzalmasan jó 4 év.

 

Most képzeljük magunkat bele annak a másik iskola diákjának a helyébe. Merüljünk el gondolataiban: Náluk miért nincs szombaton tanítás? Miért kapnak mindig újabb és újabb felszereléseket? Miért olyan modern az iskolájuk? Nálunk miért nem tud az iskola ilyeneket vásárolni? Ők mindig mindenben az első helyen szerepelnek, mi miért nem vagyunk erre képesek? Ott milyen jó pasik, illetve csajok vannak. A tanárok annyira lazák…

 

Ismerős a helyzet? A szomszéd fűje mindig zöldebb, tartja a mondás. De én azt kérdezem, miért azt kell nézni, hogy mi van máshol? Miért az kell kritizálni, amit nem lehet? Ami rossz? Ha egyszer elmész az iskolából, soha sem fogsz arra gondolni utólag, hogy mert az a tanár kiosztott neked néhány egyest. Mert szigorúan volt véve minden. Bulikat alig lehetett rendezni.

 

Emlékezz arra, amikor mégis bulikat lehetett csinálni, akkor az milyen volt. Hogy érezted magad azon az egy-két napos osztálykiránduláson. Mégis volt néhány óra, ahol az időnkénti vicces megnyilvánulásokon elmosolyodtál, esetleg nagyon jót mulattál, hiszen minden osztálynak van egy kis magja, akik csinálják a fesztivált.  Hiába gyomorforgató az egész iskola, mégis mindig voltak, vannak, lesznek olyan pillanatok, amikre szívesen fogsz emlékezni. Erős egységgé kovácsolódhat egy osztály, és felejthetetlen élményeket élhettek át együtt. 

 

A gondolataimat egy számomra nagyon kedves idézettel zárnám le, amit osztályfőnökömnek szavaltam el szalagavatón, hiszen azt hiszem minden tanár, illetve minden diák, minden osztályközösség számára egy örökérvényű mondás lehet:

 

 

 

Hurtony Ágnes 12. c